Ólmok

Az ólom nem csak lesüllyeszti a szereléket

Az ólom szerepe első ránézésre egyszerű: eljuttatja a szereléket a kívánt helyre, és lent tartja a medren. Ennél viszont jóval többről van szó. Az ólom befolyásolja:

• a dobástávot
• a dobás pontosságát
• azt, mennyire stabil a szerelék a fenéken
• a csali felkínálását
• az önakasztás erejét
• és azt is, mennyire lesz megbízható a rendszer sodrásban, szélben vagy puha medren

Pontyozásnál és bojlis horgászatnál ez különösen fontos, mert ott sokszor már néhány apró részlet is számít.

Milyen horgászólom típusokkal találkozol leggyakrabban?

A horgászatban nagyon sok ólomtípus létezik, de a legtöbb helyzetben néhány alapcsoporttal találkozol újra és újra.

Gömbölyű vagy klasszikus fenekező ólom

Ez az egyik legegyszerűbb forma. Általános fenekező pecán, egyszerűbb szerelékeknél, kisebb tavakon vagy rövidebb távokon teljesen használható lehet.

Mikor jó?

• egyszerű fenekező pecán
• kisebb távolságra
• nyugodtabb vízen
• általános horgászathoz

Mi a hátránya?

Nem ez a legjobb választás, ha pontos dobás, nagy táv vagy komolyabb pontyos stabilitás kell. Sok helyzetben túlságosan “alap” forma.

Cseppólom

A csepp alakú ólom sok módszernél népszerű, mert viszonylag jól dobható, és általános használatra is jó kompromisszum lehet.

Mikor jó?

• pontyozáshoz
• bojlis horgászathoz
• közepes és nagyobb távra
• általános fenéken fekvő szerelékhez

Ez egy olyan forma, amit sokan szeretnek, mert nem túl szélsőséges, mégis jól használható.

Körteólom

A körteólom klasszikus pontyos és bojlis forma. Stabil, jól használható, és sok helyzetben elég univerzális.

Mikor jó?

• klasszikus pontyozáshoz
• bojlis horgászathoz
• lead clip vagy inline rendszerekhez
• amikor stabil, megbízható fenéken fekvő megoldás kell

Nem feltétlenül ez repül a legmesszebbre, de sok helyzetben nagyon jól használható.

Távdobó ólom

A távdobó ólom formája kifejezetten arra van kihegyezve, hogy minél jobb aerodinamikával repüljön. Dobós bojlis horgászatnál, nagyobb tavakon, hosszabb dobásoknál ez nagyon fontos lehet.

Mikor jó?

• dobós pontyozáshoz
• dobós bojlis horgászathoz
• nagyobb távolságokhoz
• akkor, ha a pontosság mellett a dobótáv is számít

Mire figyelj?

A távdobó ólom nem attól lesz jó választás, hogy jól hangzik. Ha a víz, a táv vagy a módszer nem kívánja meg, nem kell mindenáron ezt erőltetni.

Lapos vagy gripper jellegű ólom

A laposabb vagy jobban kapaszkodó forma főleg akkor hasznos, ha azt akarod, hogy az ólom stabilan a helyén maradjon.

Mikor jó?

• lejtős medren
• folyóvízen
• erősebb sodrásnál
• szeles, húzós vízen
• ott, ahol nem akarod, hogy a szerelék elmozduljon

Pontyozásnál és bojlis horgászatnál is lehet értelme, ha a pálya olyan, hogy a sima forma könnyen elgurulna vagy elmozdulna.

Inline ólom

Az inline ólom a főzsinór tengelyében helyezkedik el. Ez pontyozásnál és bojlis horgászatnál nagyon ismert megoldás.

Miért szeretik sokan?

Mert közvetlenebb akasztó hatást adhat. A hal a csali felvétele után gyorsabban találkozik az ólom ellenállásával.

Mikor jó?

• keményebb medren
• pontos pontyos vagy bojlis pecán
• PVA bag-es megoldásoknál
• rövidebb vagy közepes dobótávon
• olyan helyzetben, ahol a direkt önakasztás fontos

Mire figyelj?

Puhább, mély iszapban nem mindig ez a legjobb irány, mert az ólom könnyebben belesüppedhet.

Lead clip rendszerhez való ólom

A lead clip rendszer az egyik legismertebb bojlis végszerelék-megoldás, és ehhez különféle formájú ólmokat használnak.

Mikor jó?

• klasszikus bojlis horgászathoz
• akadósabb terepre
• általános pontyos pecára
• olyan helyzetben, ahol fontos lehet az ólom eloldása

A lead clip rendszer egyik előnye, hogy biztonságosabb lehet akadó környékén, és sokféle ólomformával működik.

Helikopter szerelékhez való ólom

Helikopter rendszernél is gyakran használnak speciálisabb, jól dobható vagy jól elhelyezkedő ólmokat. Itt különösen fontos a szerelék viselkedése puhább vagy változatos medren.

Mikor jó?

• iszapos medren
• nagyobb dobásoknál
• gubancmentesebb rendszerhez
• puhább aljzathoz hangolt bojlis pecán

Milyen ólom kell feeder horgászathoz?

Feeder horgászatnál az ólom önmagában ritkábban kerül elő, mert ott sokszor maga az etetőkosár adja a súlyt. De vannak helyzetek, amikor mégis külön ólommal dolgozol, vagy legalábbis ugyanazokat az alapelveket kell figyelni.

Feederes logikában fontos:

• a dobás pontossága
• a meder tartása
• az, hogy a szerelék ne sodródjon el
• és a kapásjelzés tisztasága

Ha külön ólmos feederes megoldásban gondolkodsz, akkor a túl nagy, túl nehéz vagy rossz formájú ólom ugyanúgy ronthat a rendszeren, mint pontyozásnál.

Milyen ólom kell pontyozáshoz?

Pontyozásnál az ólomválasztás már sokkal komolyabb kérdés. Nem mindegy, hogy:

• dobós vagy behúzós pecát csinálsz
• kemény vagy puha a meder
• akadós vagy tiszta a pálya
• süllyedő vagy lebegő csalival horgászol
• fontosabb a dobótáv vagy a stabil fekvés

Általános pontyozáshoz sokszor jól működik:

• körteólom
• cseppólom
• inline ólom
• lead clip rendszerhez való klasszikus pontyos ólom

A jó választás mindig attól függ, mit vársz a szereléktől.

Milyen ólom kell bojlis horgászathoz?

A bojlis horgászatban az ólom már nem csak súly, hanem a teljes végszerelék aktív része. Itt különösen számít:

• az önakasztás
• a mederhez illeszkedés
• a dobhatóság
• az ólom elhelyezkedése
• és az, hogyan dolgozik együtt az előkével és a horoggal

Dobós bojlis horgászathoz

Sokszor jól működik:

• távdobó ólom
• jól repülő csepp- vagy hosszított forma
• inline vagy lead clip rendszerhez illő változat

Behúzós bojlis horgászathoz

Itt gyakran kevésbé a repülés, inkább a medren való stabil viselkedés és az önakasztás szerepe lesz hangsúlyos.

Iszapos mederre

Nem mindegy, mennyire süpped el az ólom. Sokszor más megoldás kell, mint tiszta kemény medren.

Milyen súlyú ólmot válassz?

Ez az egyik legfontosabb kérdés, mégis sokan rosszul közelítik meg. Nem az a jó ólom, ami a lehető legnehezebb, és nem is az, ami még éppen elrepül.

A súly kiválasztásánál számít:

• a bot terhelhetősége
• a dobótáv
• a víz mérete
• a szél
• a meder tartása
• az önakasztó hatás
• a szerelék többi eleme

Könnyebb ólom

Jó lehet:

• rövidebb távra
• finomabb pecára
• kisebb vízen
• visszafogottabb szerelékhez

Nehezebb ólom

Jó lehet:

• nagyobb dobáshoz
• komolyabb pontyos vagy bojlis pecához
• önakasztó hatás növeléséhez
• szeles vagy nehéz körülmények között
• sodrásban vagy lejtős medren

A túl könnyű ólom instabil lehet, a túl nehéz pedig feleslegesen terheli a botot és sokszor a szereléket is.

Az ólom formája legalább annyit számít, mint a súlya

Sokan csak grammokban gondolkodnak, pedig két azonos súlyú ólom teljesen másképp viselkedhet.

Például:

• az egyik jobban repül
• a másik jobban kapaszkodik
• az egyik jobban süllyed az iszapba
• a másik stabilabban marad kemény aljzaton
• az egyik jobb önakasztó hatást ad
• a másik finomabban viselkedik

Pont ezért ólomválasztásnál nem elég annyi, hogy “mekkora kell”, azt is tudni kell, milyen formában.

Hogyan hat az ólom a mederhez való alkalmazkodásra?

Az ólom viselkedése a medren kulcskérdés.

Kemény medren

Általában több forma is jól működhet, mert nem süllyed el könnyen, és a csali is tisztábban fekszik fel.

Iszapos medren

Fontos, hogy az ólom ne tűnjön el teljesen. A túl kompakt, nehéz, rosszul választott forma könnyen mélyre ülhet.

Akadós terepen

Itt sokszor a rendszer biztonsága legalább olyan fontos, mint maga az ólom formája.

Lejtős medren vagy sodrásban

Ilyenkor a kapaszkodóbb, laposabb vagy jobban tartó ólom lehet jobb.

Ólom és önakasztás

Pontyozásnál és bojlis horgászatnál az ólom az önakasztás egyik kulcseleme. Ha a hal felveszi a csalit és megmozdul, az ólom ellenállása segíthet abban, hogy a horog biztosabban akadjon.

Ezért számít:

• az ólom súlya
• az ólom elhelyezése
• a rendszer típusa
• a horog és előke összhangja

Túl könnyű vagy rosszul elhelyezett ólomnál gyengébb lehet ez a hatás. Nem mindig kell a legnehezebb ólom, de az önakasztó rendszerhez elég határozott ellenállás kell.

Milyen hibákat követnek el sokan ólomválasztásnál?

Mindig ugyanazt az ólmot használják

Pedig más kell dobós bojlis horgászathoz, más puha iszapra, más lejtős mederre.

Csak a súlyt nézik, a formát nem

Ez nagyon gyakori hiba.

Túl nehéz ólmot választanak

Azt hiszik, attól lesz komolyabb a szerelék, közben leronthatják a dobást vagy a bot terhelését.

Túl könnyű ólmot választanak

A szerelék instabil lesz, nem tartja a helyét, vagy gyenge lesz az önakasztás.

Nem a mederhez választanak

Az egyik legfontosabb hiba. Ugyanaz az ólom nem működik minden aljzaton.

Nem a rendszerhez választanak

Inline, lead clip, helikopter vagy egyszerű fenekező szerelék más-más logikát kíván.

Hogyan gondolkodj jól ólomválasztásnál?

A jó sorrend általában ez:

Először döntsd el, milyen módszerrel horgászol. Utána nézd meg, milyen a meder és milyen távolságra kell dolgoznod. Ezután jöhet az, hogy mennyire kell kapaszkodnia az ólomnak, vagy mennyire fontos a dobhatóság. Csak ezután érdemes formát és súlyt választani.

Vagyis ne úgy indulj neki, hogy “majd felteszek egy szokásos ólmot”, hanem úgy, hogy ez az adott vízhez és szerelékhez miben lesz jó.

Összegzés

A horgászólom nem mellékes apróság, hanem a szerelék egyik meghatározó eleme. Más forma és más súly kell feeder horgászathoz, más pontyozáshoz, más bojlis horgászathoz, és még ezeken belül is sokat számít a meder, a távolság és a szerelék típusa. A jó ólom nem attól jó, hogy nehéz vagy divatos, hanem attól, hogy a konkrét helyzetben jól repül, stabilan tart, és úgy dolgozik együtt a végszerelékkel, ahogy kell.